-Persze, persze.-bújtam be a takaró alá.
Zayn mellkasán, hamar el is aludtam. Nagyon rég nem aludtam el így. De hiányzott.
*Reggel*
-Szépség, ébresztő! Iskola!-rázott fel Zayn.
Szemeim azonnal kipattantak. Igen, hülyén hangzik hogy az Iskola szóra egy perc alatt felkelek. De igazából, azért keltem fel, mert Zayn befogta az orrom, hogy ne tudjak lélegezni. :D
-Szemét.-álltam fel, és a szekrényemhez igyekeztem.
-Kinek?-kérdezte.
-Mi van?-bújtam ki a szekrényemből.
-Kinek a szemét?-kérdezte már nevetve.
Válaszképpen megforgattam a szemeim, és előhalásztam az eddig keresett ünneplő ruhám.
-Ja, tényleg, ma ünneplőbe kell menni.-kapott észbe Zayn.
Elővett egy ilyen ruhát magának:
És felöltözött.
-Ma mit kell vinni?-kérdezte.
-Tollat, és egy füzetet.-tettem be az említett dolgokat egy kis táskába.
-Akkor semmit.-vont vállat. Örülök hogy ilyen lazán veszi a dolgokat.
-Én azért viszek, tudod, jól jön ha legalább az órarendet tudod.-vettem a vállamra a táskám.
-Te tudod.-kulcsolta össze a kezeinket, és elindultunk lefele.
Már mindenki az ajtónál volt, és miket várt.
-Na végre.-tapsolt egyet Liam.-Indulhatunk.
-Senki nem hoz semmit?-néztem körbe.
-Én viszek tollat, és füzetet!!-nézett rám Mo.
-És rajtatok kívül, senki semmit.-mondta Niall.
Kiléptünk az ajtón, és elindultunk a suli felé. Öt utcával volt arrébb, mint a házunk.
Zayn-el kézen fogva sétáltunk leghátul. Igazából, mindenki ment mindenhol. Ahogy mi a suli felé sétálunk.. Hát, mit ne mondjak...
Mikor egyre közeledtünk a célhoz, egyre több ünneplőruhás diákot vettünk figyelemben. Egyre többen nézték a "bandánkat". És egyre többen vetettek szemet a pasimra is.
Bent az épületben, egy nagy táblára volt kiírva minden, hogy ki hova menjen. Mi a 11/b-sek vagyunk. Fel kellett menni az emeletre, és ott a 15-ös teremben volt az osztályunk.
Felmentünk a lépcsőn és a termet is hamar megtaláltuk. Beléptünk, és elfoglaltunk hét helyet. Egyszemélyes padok voltak összetolva, hatos csoportokba. Louis lazán elhúzott egy padot, és odatolta hozzánk.
Kicsit később egy olyan 30-as nő lépett be a terembe.
-Üdvözöllek titeket!-mondta, mikor már mindenki rá figyelt.-Most olvasok egy névsort.-kezdett bele. Mindenki jelzett, hogy itt van. Mikor Louis-hoz ért, kicsit megakadt a szeme rajta.
-Mr.Tomlinson, hatos csoportokba ülünk. Kérem üljön el.-mondta a megismert Mrs.Grass.
-Nekem jó így.-dülöngélt a széken Louis.
-De nekem nem.-támaszkodott rá a tanára asztalra Mrs.Grass.
-Nem az én problémám.-mondta lazán Louis. Látom használja azt az elvet, hogy vágódjunk be a tanárnál....
-Na, jó mindegy.-legyintett a tanárnő, és tovább olvasott.
Ja igen, ő lesz az ofőnk. Hát, Louis-t fogja a legjobban bírni..:)
Szünetben, lementünk az udvarra.
-Szeretlek.-ölelt át hátulról Zayn.
-Jobban.-fogtam meg a kezét.
Odasétáltunk egy padhoz, és leültünk.
-Zayn, megvan még a deszkád?-kérdezte Harry.
-Persze.-bólintott Zayn.
-És nektek, a deszkák, Bmx-ek?-nézett körbe Harry.
-Mindenkinek mindene.-mondták a többiek.
-Oké, holnaptól azokkal járunk suliba.-jelentette ki Hazz.
-Mért?-kérdezte Liam.
-Itt mi vagyunk a menők.-felelte Hazza helyett Niall.
-Persze, ti járjatok bmx-el, és deszkákkal.-mondta Mo-Mi meg le fogunk maradni.
-Tudod, mellettetek is lehet menni. Amúgy Csak Liam-nek van bmx-e, nekünk deszkánk.-mondta Zayn.-És nem hiszem, hogy nem veletek fogunk jönni.
-Ja-értett egyet Liam is.
-Akkor velünk jöttök?-csillant fel Mo szeme, miközben a fűszálakat tépkedte.
-Persze.-bólintott egyértelműen Harry.
-De jó.-ölelte meg Louis-t Mo.
-Én mért kaptam ölelést?-húzódott el Lou.
-Mert te voltál a legközelebb.-ült vissza a helyére Moll.
-Mi sem vagyunk hülyék.-néztem körbe a társaságomon.
-Mi nem vagyunk hülyék, ez csak az életérzés.-szállt "vitába" Niall.
-Örülök.-bólintottam elismerően.
-Lola?-állt meg előttem egy ismerős alak.
-Igen?-néztem föl rá, hunyorogva, mert pont arról sütött a nap.
-Na ne, most menj el.-állt be elém Zayn, és így, még csak esélyem sem lett volna megtudni ki keres engem itt.
-Azt nem te mondod meg.-mondta az alak aki keresett. Jó lenne megtudni, ki is az...
-De, igenis én fogom megmondani!-lökte kicsit hátrébb őt Zayn.
-Csak a barátnőmhöz jöttem.-mondta. És ekkor már tudtam ki az.. Mit keres itt?
Mikor Dew, kimondta a mondatot, Zayn ökölbe szorított kézzel megütötte. Persze ekkor már az egész udvar őket nézte. Dew az orrát fogta, melyből vér csordogált ki. Nem habozott sokat, persze egyből vissza ütött.
Volt mikor a földön verekedtek, amikor álltak, amikor estek.
-Harry, vagy valaki, szedje már szét őket.-mondtam teljesen beparázva, a fiúknak.
-Nem kell.-nézte nevetve az egész verekedést Louis és Harry is.
-Liam. Niall. Menjetek már oda.-csapkodtam a kezem össze vissza.
-Zayn ügyes fickó.-biccentett rájuk Liam, és összefont karokkal nézte őket.
-Verekedett már. Meg tudja magát védeni.-mondta Niall is.
A fejemet fogva néztem Mo-ra. Persze nem vártam el tőle, hogy odamenjen, és szétszedje őket. Ugyan olyan aggodalmas teli pillantással nézett vissza rám. Ő a pad mellett, a földön ült, pulcsiján, én meg a padin. Jó, ez most nem lényeges. A verekedésre visszatérve, mindenki körbeállta őket, és szurkoltak. Mindenki másnak. Ilyenkor hol van egy tanár?-kérdeztem magamban. Pont ekkor jött le az igazgatónő aki egy pillanat alatt szétszedte őket.
-Mr.Malik, és Mr.Both . Mit jelentsen ez?-állt közéjük Mrs.Boss, azaz az igazgatónő.
-Mrs.Boss, én csak köszönni jöttem Lolának, amikor ez a barom megütött.-célzott Dew Zayn-re.
-Zayn, így volt?-kérdezte Mrs.Boss.
-Ja. Csak tudnia kéne hogy mért.-porolta le a felsőjét Zayn, amit sikeresen szétszakítottak. MINDENHOL.
-Na, és miért?-tette csípőre a kezét, az igazgatónő.
-Tök mindegy. Amúgy sem kéne beleszólnia.-lazáskodott Zayn. Az igazgatónő ledöbbent. A felsőbb tagozatosak, duruzsolni kezdtek. Gondolom, nem kéne így viselkednie Zayn-nek. Elég szigorú lehet Mrs.Boss...
-Ez egy iskola!-emelte fel a hangját az igazgatónő-Itt én vagyok a főnök.
Zayn nézte egy darabig. Majd megszólalt.
-Most már nem.-majd megfogta kezem, és a bandánk beindult az épületbe.
A csengő éppen akkor szólalt meg, amikor beértünk a terembe.
-Zayn, jól vagy?-ültem be mellé a padban.-ha lenne egy zsepid, jobban lennék.-mutatott a vérző orrára. A táskámból elővettem egy zsepit, és a kezébe nyomtam. Mikor letörölte az egészet, egy puszit nyomott az arcomra.
Majd beértek a többiek is.
-Haver ez jó volt.-mondták többen, többféleképpen az ilyen és ehhez hasonló mondatokat Zayn-nek, az osztálytársaink. Hát nem kérdés, a mi bandánk lesz a legmenőbb a suliba:)
Mndjuk, ez annyira nem lényeg, de jó egy ilyennek a része lenni.
************************************************************************************************************
5 komi és kövi:)
-Harry, hagyjál.-próbáltam kiszabadulni a kezei közül, de ő a nyakamat csókolgatta tovább.
-Harry, elég!-Folytattam a menekülési tervem, kevés sikerrel.
-Honnan tudod a nevem?-nézet rám. Homlokunk megint összeért. Szegény nagyon kiütötte magát.
-Úristen, na jó engedj el.-hajtottam le a fejem.
Lassan, de elengedett.
-Na, ezt elnézem mert kicsit nagyon részeg vagy...-kutattam a zsebembe.
-Nem vagyok részeg.-dőlt neki a falnak. Áh, nem...
-Oké. Így emlékezni fogysz.vettem elő a zsebemből, az eddig kutatott tollat. A kezére pedig ezt írtam fel: "Lola Calder. Ismerem!! Semmi szexualitás."
Talán így megjegyzi. A tollat eltéve, elhúztam mellőle.
-Szia kislány.-éreztem egy kezet derekamon, mikor a pult mellé értem.
-Harry, nézz a kezedre.-fordultam meg, teljes nyugodalommal.
Ahogyan ránéztem, a barna fürtök helyett, egy szőke fiút láttam.
-Ki az a Harry?-tetti vissza kezét, a derekamra.
-Bocsi, azt hittem más vagy.-mentegetőztem.
-Semmi gond.-húzott közelebb magához.
-Kérlek ne!-löktem el magamtól.A táskámért nyúltam és kisiettem a diszkóból.
A telefonomat megkereste, a térkép funkciót beállítottam, és a kijelölt úton elindultam hazafele.
Egy sötét sikátor közepe fele járhattam, mikor a szőke herceg utolért.
-Mért jöttél el?-kérdezte.
-Nem tudom, hogy neked ehhez mi közöd.-mentem tovább a kijelölt úton.
-Goromba vagy.-fogta meg a kezem.
-Te meg idegen.-rántottam ki a kezemet, az övéből.
-Ezért lenne olyan izgalmas.-kacsintott.
-Ja ja. Vagy nem.-nyomkodtam a telefonomat.
-Najó elég.-mondtam, majd a sikátor falának nyomott.
-Hagyjál már.-bújtam ki a karjai közül. Ugyanolyan nyugodtan mentem tovább.
-Amúgy Dew-nek hívnak.-futott mellém.
-Oké, oké-mondtam majd gyorsítottam a tempómon.
Csendben mentem tovább.
Mikor hazaértem, sikeresen észrevettem hogy leráztam Dew-et. :)
Gyorsan lefürödtem, és felvettem a pizsit. Talán most készültem el a leggyorsabban..
Bebújtam a pihe-puha ágyikóba, és nagy gyorsasággal, el is aludtam.
*Reggel*
Reggel a telefonom sms-jelző hangjára keltem. Ez állt benne:
"Jó reggelt Lola!! Ma már nem menekülsz! U,I: Holnap kezdődik a sulitok!. Puszi: Dew"
Első gondolat: Honnan tudja a nevem, és a számom.
Második gondolat: Honnan tudja melyik suliba jelentkeztünk?
Amúgy holnap suli? :O
Ja igen, ez a suli egy hónappal hamarabb kezdődik, de egy hónappal hamarabb is lesz vége. Szóval augusztusban kezdődik, de májusban vége van.
Jajj. Felöltöztem, és egy kis pénzel elindultam a papír írószer-boltba.
A füzetek közt kutattam. Vagy ötvenet vettem. Kicsit sem néztek hülyének, á nem. Vettem hét hengertolltartót. A fiúknak sima feketét, magamnak és Mo-nak pedig virágosat. Vettem 18 kék tollat hét pirosat, és hét zöldet. Hibajavítót, szövegkiemelőt, hegyezőt, grafitot, meg radírt.
Mikor mindenből vettem mindenkinek mindent, elindultam haza. Kettő nagy szatyorral baktattam hazafele.
Mikor hazaértem, már mindenki a nappaliba volt. Mára Mo is hazaért.
-Szia.-ugrott Mo a nyakamba, mikor mindent lepakoltam.
-Szia.-öleltem meg.-Milyen volt?
-Fúú, nagyon rossz-engedett el.
-Hoztam füzeteket, meg mindent ami kell. Holnap suli.-mondtam, úgy mindenkinek.
-Holnap?-nézett rám Emy-Akkor én ma megyek.-bólintottam.
-Menj csak, egy kurvával kevesebb.-mondta Zayn, a fotelon ülve.
Most szakítottak? Mivan?
-Megyek is.-mondta Emy, majd felém fordult.-Sziasztok. Mennem kell-mondta és már ki is lépett az ajtón, és becsapta maga után.
-Mi történt?-kérdeztem.
Harry, Liam megvonta a vállát, Niall és Louis pedig elkezdtek röhögni. Mo és én leültünk, Zayn tovább bámult maga elé.
-Na, mi történt?-tettem fel megint a kérdést, reménykedve hogy erre már válaszolnak.
-Úgy konkrétan megmondta, hogy csak szex-re kellenék.-nézett rám Zayn-És ezt mind Louis és Niall előtt.
-Az úgy emberi.-mondta Harry. Ezek szerint ő is csak most tudta meg.
-Az szép.-bólintott Liam is. Ő is csak most tudta meg.
Nem tudtam semmit szólni. Éppen csöngettek, szóval igazából esélyem sem volt rá. Én mentem ajtót nyitni.
Mikor kinyitottam, nagy meglepődésben volt részem.
-Te meg mit akarsz?-támaszkodtam neki az ajtónak.
-Mondtam, hogy ma nem szabadulsz.-fogta meg a derekam.
-Takarodj már.-vettem le a kezeit.
-Csak egy menet. Tudom hogy te is akarod.-kacsintott.
-Nem.-mondtam, nyugodtan.
-Dehogynem.-húzott magához, és megcsókolt.
-Dew!Húzzál már el innen!-löktem el magamtól.
-Mi van itt?-jött ki Zayn.
Zayn-t érdeklem? *-*
-Nem vallja be hogy szeret.-mondta Dew, az ajtón kívülről, és megragadta a csuklóm. Nagyon erősen szorította. Nagyon, de nagyon fájt.
-Nem is ismerlek.-értetlenkedtem.
-Gyerek, menj el!-állt be elém Zayn, és szétszedte kezünket.
-Nélküle nem megyek el!-célzott rám, Dew.
-Ő sehova sem megy el.--ingatta a fejét Zayn, és összefonta maga előtt a karjait.
-Ó, dehogynem.-mondta Dew, és arrébb lökte Zayn-t.
Zayn fején látni lehetett az idegességet.
-Na, most menj el.-lökte ki az ajtóból Zayn, Dew-et, és becsapta az ajtót.
Őket így látva, sírni kezdtem. Nem, nem tudom mért. Talán Zayn sajnáltam, de nem tudom miért. Vagy csak a kezem fájt... Zayn rám nézett, és nem tudta mit csináljon.
Viszont, amit tett, az nagyon tetszett. Magához ölelt, és a hajamat simogatta.
-Shh..-csitított.-Figyelj, nem bírom tovább.-mondta halkan.-Gyere.-húzott be be, egy közeli szobába.
-Mi az?-töröltem le a szemem.
-Nem tudom hogy mondjam el, de nem bírom tovább.-ültünk le az ágyra.
-Mit?-töröltem meg a másik szemem is. A sírást nem könnyű befejezni.
-Lola, úgy sajnálom.-ölelt meg. Igazából, nem tudtam miről van szó, de persze egyből vissza öleltem.
-Azt hittem, tényleg nem szeretsz.-kezdte-De utána, meghallgattam Louis-t, aki közben veled is beszélt. És elmondta. Úgy sajnálom-szipogott.
-De mit?-kérdeztem. Oké, lassú felfogású vagyok. Ez van.
-Azt hogy nem hallgattalak meg. Meg hogy Emy.vel is jártam, amikor téged szeretlek. És csak féltékennyé akartalak tenni. És, és...-sóhajtott egyet- És amiket mondtam neked. Mint hogy már nem szeretlek. Meg ilyenek.-tört ki sírásban.
De aranyos *-* <33
Újra elkezdtem könnyezni. Hogy lehet valaki ennyire aranyos? Nem érdekel mi volt eddig. Nagyon szeretem. Ezen pár szó, nem fog változtatni.
-Mikor már, nem sírt annyira, kicsit eltolt magától, hogy a szemembe tudjon nézni.
-Meg tudsz bocsájtani?-pislogott nagyokat, hogy lásson is valamit, a könnycseppektől.
Válaszképpen, mosolyogva megcsókoltam.
-Szeretlek.-suttogtam két csók között.
-Örökké.-mondta.
Csókunkat félbeszakítva ránézett a kezemre.
-Nagyon fáj?-nyomott rá egy puszit.
-Már nem.-mosolyogtam.
-Kimegyünk?-állt fel.
-Persze.-álltam fel mellé.
-Figyelj, kimegyünk, mintha semmi nem történt volna, megállunk az ajtóba, és mondom nekik, hogy "most figyeljetek" és akkor megcsókoljuk egymást.-mondta a tervét.
-Micsoda mély gondolatok ezek.-nevettem.
-De, jó lesz?-kérdezte.
-Megfelelő.-nyomtam egy puszit az arcára.
Fapofával kisétáltunk a nappaliba, ahol a társaság még mindig tévézett, és beszélgettek. Jó, a tévé inkább csak háttérzajnak kellett..
Megálltunk olyan helyen, ahol mindenki láthat.
-Na most figyeljetek!-mondta Zayn, én, még mindig nem csináltam semmit.
Mindenki elhallgatott, és felénk fordult. Majd minden olyan gyorsan történt. Zayn közelebb jött, és lassan megcsókolt. A többiek hangos füttyögésben és tapsba törtek ki. Kivéve Moll-t aki egyből felállt, és megölelt minket. Igen, én még Zayn-t öleltem, de ő odajött és mindkettőnket egyszerre.
*Este*
-Holnap évnyitó?-tette fel a kérdést Niall.
-Igen.-adtuk a választ kórusban.
-Jajj, menjünk aludni. Olyan nagyon álmos vagyok.-ásított Mo.
-Jó ötlet.-álltam fel.
-Lesz ma béke szex?-kérdezte Harry, miközben a többiek is felálltak, és elindultak a szobájuk felé.
-Te komolyan hülye vagy.-röhögött Zayn. Mi is elindultunk a szoba felé. Míg Zayn a szobába ment, és egyből a fürdőbe indultam.
Gyors fürdés után, már a pizsamámba mentem vissza.
Zayn alsógatyában volt, az ágyon feküdt háttal, kezeit a feje alá tette, és a plafont nézte. A régi Szép idők... :)
-Azt hiszem, ezek hiányoztak már.-ültem le mellé. Felé hajoltam, és lágyan megcsókoltam.
--Nekem jobban.-csókolt vissza.
-Persze, persze.-bújtam be a takaró alá.
************************************************************************************************************
4 komi után, kezdem a kövit:)
XoxoLola;)
-De nekünk, mást mondott.-tolt el magától, hogy a szemebe tudjon nézni.-Még szeret, hidd el!
-Ugye tudod, hogy most hiszek Neked?!-öleltem megint meg.
-Adok egy tippet.-ölet vissza-Ne mutasd hogy fáj. Ez idegesíteni fogja.-állt fel.-De ne mond hogy én mondtam!
Kacsintott majd kiment.
Igaza van. Felálltam, és a tükör elé siettem. A látványtól megborzongtam. Letöröltem a szétfolyt sminket, és egy halványabb réteget vittem rá. Kimentem a fürdőből, és visszamentem a szobámhoz.Nem kopogtam, hanem egyből benyitottam, hiszen ez az én szobám. Liam helyett Zayn volt bent Emy-vel. Nagyban csókolóztak, és amikor bementem egyből szétváltak.
-Mit csináltok??-akadtam ki.
-Basszus Lola, nem tudsz kopogni?-állt fel Zayn.
-Már ne haragudj, ez az én szobám.-vártam még mindig a választ, a kérdésemre.
-Lola, képzeld.-ugrott a nyakamba Emy-Járunk-jelentette ki boldogan. Nem akartam elrontani az örömét [igen, sok az életkedve, és nem akarom elrontani meg amúgy sem ért semmit, mármint a Zayn-es ügyről] ezért vele örültem.
Mikor már leszállt rólam, és visszaült az ágyra [Zayn mellé] valami kifogást kellett találnom, hogy beszélhessek Zayn-el.
-Most Zayn-el beszélek egy kicsit. Addig maradj itt.-húztam ki Zayn-t az ajtón. Mikor becsuktam, még egy kicsit arrébb mentem, nehogy Emy meghallja.
-Megőrültél?-mondtam kicsit halkabban, mint a normális hangnemem.
-Mért is?-támaszkodott lazán a falnak.
-Nem is ismered! Nem járhatsz vele!-mondtam már normálisan, de még mindig nem kiabálva.
-Zavar?-mosolyodott el.
-Nem!-mondtam érzelem mentes arccal.-Csak meg akarom tőled védeni. Zayn, ő SZERET téged.
-Ahogy látom te is.-mosolygott még mindig. Rettentő aranyos!
-Igazából, már nem.-ráztam meg idegesen a fejem.
Láttam arcán, hogy ideges. Lassan közelebb hajolt. Megfogta a derekam, és a fülemhez hajolt.
-Ez kölcsönös.-suttogta,majd elment. Lehelete meleg, volt. Annyira hiányzik.
Visszasietett a szobámba. Most mit csináljak? Oda nem mehetek vissza.
Lementem a többiekhez. Az asztalnál társasoztak. Hívtak engem is, de nem volt kedvem. Inkább levágódtam a kanapéra, és tévéztem.
-Mi baj?-vágódott le mellém Harry.
-Semmi különös. Csak a szokásos. Vagyis több.-gondolkoztam le egy pillanatra.Zayn és Emy járnak.
-Mi?-döbbent le-Nem is ismerik egymást.
-Tudom.-temettem a kezembe az arcom.
-De hogy, vagy mi? Mi van??-értetlenkedett.
-Az hogy Zayn basztatni akar. És Emy-nek nagyon bejön Zayn. Ezért most ők így össze jöttek.-fogtam még mindig a fejem.
-Aha.-csettintett. Azt hiszem megértette...-De attól még-gondolkozott el-Semmi.
-Olyan rossz!-mondtam, és kicsit sem változtattam az eddigi pózomon.
-Legyen pasid.-adott tanácsot. Bevallom, először nem nagyon értettem, de utána rájöttem mire céloz.
-De én őt szeretem.-néztem fel.
-Tudom. De ha lenne pasid, azt nem tudná elviselni.-okoskodott tovább.
Végül is igaza van. De nem fogom megcsinálni, csak igaza van.
Szó nélkül felálltam, és felfutottam az emeletre. Bementem a szobámba, ahol a szerelmes pár megint (-.-) csókolózott.
Mikor észrevettek, eltávolodtak egymástól.
-Kifele.-csaptam össze "boldogan" a kezem.
-Mért?-állt fel Zayn.
-Ez az én szobám.-néztem körbe, hátha eltévesztettem, volna.
-Az enyém volt.-vonta fel a szemöldökét.
-Ennek most annyira örülök, minthogy itt vagy.-toltam ki az ajtón.
Mikor kizártam, Emy-re néztem.
-Ja, megyek.-állt fel.
Mikor már egyedül voltam, benyomtam a gépem. Idegesen doboltam a kezemmel, amíg be nem öltődött. Skype-ra mentem fel. Szerencsémre Mo fenn volt. Ez az!!
Azonnal videóhívást indítottam, amit el is fogadott.
-Szia!-mosolygott a kamerába.
-Szia! Mizujs?-mosolyogtam vissza kedvesen.
-Unalom.-sóhajtott-Egy hét, és megyünk haza. Veled?
-Jujj, hát sok minden.-sóhajtottam egy nagyot, és elkezdtem-Ma reggel idejött az unokatesóm Emy. Zayn-el szakítottunk, de ezt tudod. De még mindig szeretem, és ő is engem, de összejött Emy-vel csak hogy idegesítsen. Emy semmit nem tud, és neki bejön Zayn. Hát, kb ennyi.-mondtam el egy szuszra.
-Jujj. Ez de rossz. Haza menjek előbb?-kérdezte.
-Nem, élvezd csak a nyaralást.-röhögtem, mert előbb mondta nem élvezi.
Sokat beszélgettünk még amikor mennie kellett. Valami túrára mennek.
Felnéztem még minden közösségire, aztán mivel este hat volt, lementem vacsit csinálni.
Lent csak Emy volt.
-Szia.-köszöntem neki. Jó, ma már találkoztunk, de na:)
-Helló.-intett, és utánam jött a konyhába.
-Mit csinálsz itt?-kutattam a hűtőbe.
-Téged vártalak.-sóhajtott egyet, mintha nehéz lenne amit akar mondani.-Mért baj hogy Zayn-el járok?-bökte ki végül.
-Öm, nekem nem baj.-bújtam ki a hűtőből, egy tál salátával.
-De, tudom hogy baj!-jött utánam, és leültünk az asztalhoz.
-Én örülök neki.-vettem be a számba egy paradicsom darabot.
-Tudok mindenről.-váltott kicsit komolyabbra [már ha lehet]
-Hogy-hogy?-nyeltem le még egy falatot.
-Zayn elmesélte.-lopott el egy salátát a tálamból.
-És nem akadtál ki?-tettem félre a tálat, hogy tudjunk beszélgetni.
-Azt mondta engem szeret, és hogy már túltett rajtad.-mondta.
-Igen, biztosan.-bólintottam. Igazából, nem gondoltam komolyan.
-Lola!-futott le Harry a lépcsőn.
-Igen?-néztem hátra.
-Eljössz velem bulizni?-vette fel a cipőjét.
-Rég nem voltam.-bólintottam-Megyek.-vettem le a fogasról a pulcsim, és felvettem egy cipőt. A ruhámat nem vettem át. Jó lesz ez.
Kifutottam Harry után, aki már a kocsiban várt.
-Mehetünk.-pattantam be az anyósülésre.
Harry gázt adott, és az ő őrült gyors tempójában [szerinte ez a normális tempó] kanyarodott az utcák között.
A kocsiút nagyon sokáig tartott. Hétkor indultunk el, és most nyolc óra van. nem tudom hol lehetünk. Az úton, semmit nem árult el, hogy merre megyünk.
A 'célba" érkezésünkkor egy sikátorok között lévő diszkó szerűségbe mentünk be.
-Vegyülj el.-mondta Hazza, majd ott hagyott.
Hát köszönöm... Azt sem tudom hogy hol vagyok, de vegyüljek el. Hát oké.
Este kilenc. Néztem az órámra, [megint]. Amúgy eddig a pultnál ültem, és néztem a társaságot. Nem ittam túl sokat. Csak egy pohár bort. Harry-t véltem felfedezni, aki a pult felé tartott.
-Na, de jó, hogy jössz.-álltam fel, és elé siettem.
-Te ki vagy?-nézett rám. Szegény nagyon kiütötte magát, a sok piától.
-Lola.-mondtam unottan, és elvezettem egy kevésbé hangos helyre. A fal mellett voltunk. Senki nem volt ott, és még a villany is kialudt. De, legalább nincs hangzavar.
-Szóval Lola.-mondta, majd közelebb jött. Megfogta a derekam, és a homlokunkat összeérintette. Nekidöntött a falnak, és lágy csókokat hagyott a nyakamon.
-Harry ne.-próbáltam eltolni, a mellkasánál fogva. Nem sok sikerrel.
-Nagyon aranyos vagy.-kacsintott, és folytatta az eddigi tevékenységét. Kezeimet a fejem mellett fogta, és a falnak nyomta. Holnap nem fog rá emlékezni.
-Harry, hagyjál.-próbáltam kiszabadulni a kezei közül, de ő a nyakamat csókolgatta tovább.
************************************************************************************************************
3 komi, és kövi rész;)
XoxoLola;)
-Elment?-álltam fel. Hova ment? Mért ment el? Mivan? Annyi kérdésem lett volna, de csak magamba tudtam feltenni őket.
-Nyugi Lola.-nyugtatott Louis.-Családi nyaralás.
-És nekem ezt mért nem mondta?-ültem vissza, már kicsit nyugodtabban.
-Nem csodálom hogy nem tudod hol a legjobb barátnőd.-jött ki Zayn az üres tányérral a kezében.-Szépen törődsz mindenkivel.
-Zayn fogd be!-álltam fel megint.
-És ha nem, akkor mi lesz?-mondta tök nyugodtan, és a konyha felé igyekezett.
Figyelmen kívül hagytam, és megint Louis.ék felé néztem. Már mindenki lejött, addig amíg én Zayn-el veszekedtem.
-Ja, emberek. Ő itt Emy.-mutattam az unoka tesóm felé, aki felállt és illedelmesen köszönt mindenkinek.
-Tiszteletem.-tisztelgett Niall.
mindenki köszönt mindenkinek. (igen, a fiúk köszöntötték egymást is. kivéve Zayn, neki mostanság nincs kedve ilyenekhez).
Miközben a többiek ettek, én és Emy felmentünk a szobámba.
-Mért vagytok olyan rosszban Zayn-el?-kérdezte. Igen, tudtam hogy egyszer megkérdezi!
-Hát.. izé...-vakartam meg a tarkóm, nem akarom neki elmondani az igazat.-Még régen történt. Már nem emlékszem. De ez most mindegy! Veled mizujs?
-Semmi érdekes. Itt leszek még két hétig, anyukádnál.-válaszolta boldogan.
-Jujj, de jó!-örvendeztem-Nem akarsz inkább itt maradni?
-De jó lenne.-ölelt meg. Hát igen. Ez letudva :)
*A "szakítás", Zayn szemszöge*
Csak álltunk és néztük a távolodó Niall-t és Sara-t. Lola súgott valamit Moll-nak, de szokásához hívően nem értette. Lola egy váratlan pillanatba, elindult utánuk. Kitépte Sara kezéből Niall-t és megfogta. Valamit beszéltek is, de nem nagyon lehetett érteni. Majd egymásra néztek. Lola bólintott, és megcsókolta Niall-t. MEGCSÓKOLTA. Csak álltam és bámultam. Szakíthatott volna egyszerűbben is...
Sara duzzogva elment, mi meg elindultunk felfelé.
-Ez mi volt?-kérdezte Harry, mikor mellettük álltunk.
-Semmi.-rázta a fejét Niall.
-Lentről nem úgy tűnt.-szólt közbe Louis is.
-Csak elkergettük. Mondtam Mo-nak, de nem értette meg mit akarok, így nekem kellett.-Mondta Lola. Aha, csak ez történt.
-Tudod mit?-néztem mélyen a szemébe.-Járj csak a kis Niall-el, úgyis olyan jól mutattok egymás mellett.-mondtam, és elindultam felfele. Persze nem gondoltam komolyan.
Valamit beszéltek, aztán Lola utánam futott.
-Kérlek várj!-érintette meg a vállam.
-Minek?-ráztam le magamról a kezét, és még csak hátra sem néztem.
-De, te nem érted!-lépkedett mellettem.
-Ja, nem értem.-bólintottam.-Nem értem mért csókoltad meg. És tudod mit? Nem is érdekel!
-Elmagyarázhatom?-kérdezte, szemében reménységet láttam.
-Nem.-ráztam meg a fejem.-Csak hagyj békén!-Gyorsítottam a tempón.
-Zayn..!-szaladt utánam.
-HAGYJ BÉKÉN!-fordultam meg, és a szemébe néztem.-Ezt elbasztad!-mondtam, és tovább mentem.
*Emy-vel a szobában, Lola szemszöge*
-De jó lenne!-ölelt meg. Hát igen, ez letudva. :)
Tovább beszélgettünk, a suliról, pasikról. Zayn-ről még mindig nem mondtam neki el semmit.
Viszont bevallott valamit, amin nagyon meglepődtem. Tetszik neki Zayn.
-Ne!-kerekedett el a szemem.
-De!-mondta boldogan.-Olyan aranyos. és még esélyem is van nála.
-Ezt honnan veszed?-kérdeztem. Nem jöhet vele össze! Nem, nem nem és nem!!
-Reggel, amikor adott enni, mondtam neki hogy milyen kedves meg aranyos meg minden. És...-húzta az időt. Sürgetésképen a kezemmel kapkodtam.-És megcsókolt!
Tátott szájjal bámultam az unoka tesómat. Megcsókolta? Úristen. Persze, Zayn minden alkalmat ki fog használni hogy engem féltékennyé tegyen.
-Nem örülsz neki?-kérdezte egy kis idő múlva csalódottan.
-De... Persze....-válaszoltam, és nyeltem egy nagyot.
Kopogtak. Isteni időzítés! Felpattantam, és kinyitottam az ajtót. Liam állt ott. Beengedtem, és mondtam nekik hogy mindjárt jövök.
Azonnal átfutottam Zayn szobájába, és idegesen bekopogtam.
-Ki az?-kiabálta ki.
-Engedj be te barom!-kopogtam még egyszer.
Lassan kinyitotta az ajtót, és nekitámaszkodott.
-Á, szia Lola! Mi szél hozott?-kérdezte kaja mosollyal az arcán.
Belöktem a szobába és becsuktam az ajtót.
-Megőrültél?-kalimpáltam a levegőbe a kezemmel. [ideges voltam]
-Mi történt?-dőlt neki a falnak.
-Nem csókolhatod meg csak úgy!-tértem rá a lényegre.
-Ajjaj, valaki féltékeny.-vigyorgott tovább.
-Figyelj.-ültem le az ágyra-Őszinte leszek.
-Nem az erősséged. De próbáljuk meg.-ült le az ágy másik végére.
-Én nem akartam veled szakítani. Igen, még mindig szeretlek.-hadartam-De most, nem keverheted bele Emy-t.
-Tudom.-bólintott.
-Tudod hogy nem akartam veled szakítani?-kerekedtek el a szemeim. Hát ez hülye..
-Nem arról beszéltem, hanem Emy-ről.-adta a választ.-A szakításról meg, lépj túl rajtam. Én is megtettem.
-Már nem is szeretsz?-kérdeztem lehajtott fejjel.
-Istenem.-nézett nevetve a plafonra-Nem, és örültem hogy szakítottál velem!
Nem szóltam semmit, gyorsan [nehogy előtte elsírjam magam!] kifutottam szobából.
A fürdő felé igyekeztem. Útközben belebotlottam Louis-ba.
-Mi a baj?-kérdezte amikor már látta hogy sírok.
-Za....-tördeltem a szavakat.-Zayn.
-Mi történt?-Fogta meg a csuklóm, és behúzott a fürdőbe. Bezárta az ajtót, és leültünk a kád szélére.
-Azt mondta már nem szeret.-borultam a nyakába, és megint kitört belőlem a sírás. Lassan simogatta a hátam, és valamin gondolkozott.
-Nem szabadna elmondanom.-kezdett bele, egy kis idő után-De tudom hogy ez nem igaz.
-De, ő ezt mondta.-mondtam.
-De nekünk, mást mondott.-tolt el magától, hogy a szemebe tudjon nézni.-Még szeret, hidd el!
************************************************************************************************************
Emberek, holnapig nem leszek itthon, szóval addig nem tudom írni az új rész! Ne haragudjatok:)
XoxoLolaa;)
Köszönöm a komikat!:)<3 itt a kövi rész, jó olvasást!
Felkeltem a földről, és bevágódtam a fotelba. Bekapcsoltam a tévét. Wow, mindenhol szerelmes párok. Már a tévében is. Szeretem a társadalmat...
Estig a tévé előtt gubbasztottam Nem igazán kötött le egy műsor sem, a gondolataim sokkal hangosabbak voltak. Zsebkendőt százával elhasználtam De jól jött egy kis háttérzaj. Mikor hallottam hogy a társaság röhögve közelíti meg az ajtót, összeszedtem a szétszórt zsepiket. Kidobtam a kukába, és felrohantam a szobámba mielőtt meglátnának.
Úgy döntöttem, felnézek a netre. Úgysincs más dolgom... Míg vártom hogy betöltődjön addig még egyszer kifújtam az orrom, és letöröltem a könnyeket az arcomról.
Mikor már betöltődött egyből rányomtam a netre. Facebook-ot néztem meg először. Persze pörgött az élet. Üzenetet nem kaptam senkitől. Ugyan ez volt Twitteren is. Ask-on jött pár kérdésem.
Névtelen: Milyen Zayn-el párkapcsolatban élni?
Erre még nem válaszolok. Most írjam le hogy szakítottunk?
Még jött pár körkérdés.
A YouTube-n kerestem zenéket, ami a hangulatomhoz illik. Találtam?! Nem. Ami a legjobban tetszett az Avril Lavigne-től a Goodbye. A szám végén tartottam amikor kopogtak.
-Gyere.-állítottam le a videót.
Mo nyitott be, de nem ő jött be. Louis megelőzte, és valamit súgott a fülébe. Így Mo elment, és Louis jött be helyette.
-Jól vagy?-ült le mellém, és ránézett a gépemre.-Nem kéne ilyeneket hallgatnod.
-Jól vagyok.-töröltem le a könnyeim.
-Figyelj.-váltott kicsit komolyabbra.-Beszéltem Zayn-el, és ő ezt úgy fogta fel, hogy így akartál szakítani vele. Amúgy mi volt ez az egész?
-Így akartam lerázni a kis csajt. Hogy eljátszom hogy Niall barátnője vagyok. De nem gondoltam hogy meg kell csókolnom.-fogtam meg a fejem. -Azt hittem csak a kezét kel megfognom. De Sara kérte hogy csókoljam meg. Nem mondhattam hogy azt nem tehetem. Érted?
-Értem. De gondolhattál volna Zayn-re neki milyen ez az egész.-ölelt magához.-Meg kel beszélned vele.
-De nem is akar velem beszélni.-túrtam a fejem a vállába.
Ekkor Zayn benyitott a szobába. Kicsit eltávolodtunk egymástól
-Wow Lola. Niall-t is gyorsan leváltottad.-mondta majd megfogta pár ruháját és kiment.
Nem mondtam semmit, senkinek. Csak utána rohantam. A folyosó végén értem utol.
-Zayn, kérlek.-álltam be elé,hogy nem tudjon továbbmenni.
-Mit?-támaszkodott neki a falnak.
-Megbeszélhetnénk?-követtem a példáját, és a fal mellé álltam.
-Nincs mit beszélnünk.-fonta össze maga előtt a karjait.
-Legalább hallgass meg!-próbálkoztam
-Hallgatlak. Nehezen, de hallgatlak.
-Ez nem az volt aminek látszott. Csak azt akartam hogy Sara leszálljon Niall-ről.
-Ezzel azt érted el, hogy én szálltam le rólad.-próbált menni, de visszatoltam.
-Nem gondoltam hogy meg kell csókolnom. Mondtam Mo-nak menjen ő, de nem értette. Ezért mentem én. Odamentem megfogtam a kezét, és azt hittem Sara így elmegy. de megkérte hogy csókoljam meg.És megtettem.
-Nem vagyok hülye. Láttam.-mondta.
-De Niall-lel azért még jóba vagy?-kérdeztem.
-Persze. Miattad nem fogom elhagyni a barátaimat. Gondolkozz már.-mondta majd elment mellettem.
Ez azért fájt. Nem nem az hogy miattam nem hagyja el a barátait. Hanem az hogy gondolkozz már. Jó, ez így hülyén hangzik. De mindenki ezt mondja. Gondolkozzak. Igen, néha nem ártana.
Visszamentem a szobámba ahol már senki sem volt. Nem csodálom.
Mivel már úgyis este van, jobban teszem ha elalszom. Úgysem várok magam mellé senkit. Jujj, de rég mondtam ilyet. Átmentem a fürdőbe, kezemben a pizsamámmal. Levettem a ruháim, félredobtam, a zuhanykabinban a meleg csap felé nyúltam, és kinyitottam. A meleg víz lágyan égette a testem. Nagyon jól esett. Mikor kész lettem, kimentem. Felvettem a pizsim, belebújtam mamuszomba. És elindultam a szobám felé. Út közben senkit nem találtam a folyosón. A szobám előtt kicsit megálltam. Elképzeltem ahogyan Zayn feljön a lépcső, meglát és azt mondja megbocsájt. Ám ez csak egy szép álom. Benyitottam a szobámba, és semmi életkedvem nem volt. Már csuktam volna be az ajtót, amikor Harry, kitámasztotta.
-Nem fogjuk hagyni, hogy keseregj.-jött be, és becsukta maga mögött az ajtót. Rendszerető férfi.. :)
-És most itt alszol?-döntöttem oldalra a fejem, választ várva.
-Ma igen. Holnap már más.-bújt be az ágyba.
-Hát, oké.-követtem a példáját.-Fürödtél?
-Nem.-válaszolt egyszerű, egyszavas válaszaival.
-Akkor menj.-ültem fel.-Büdös vagy.
-Szegény Zayn, miket élhetett itt át.-ment az ajtó felé.
-Haha.-feküdtem vissza.
A gondolataim közepén voltam, mikor Harry visszatért. Befeküdt az ágyba, és egyből elaludt. Ennyit a tanácskérésről...
*Reggel*
Mikor felébredtem, Harry mellettem horkolt. Igen, horkolt. Imádom a reggeli ébredéseket.
-Maradj légyszíves csöndben.-fordultam az oldalamra.
Harry válaszképpen, megfordult és folytatta az eddigi tevékenységét.
-Kuss már!-vágtam hozzá egy párnát. Ez sem segített túlzottan. Leemeltem az éjjeli szekrényről az éjjelre tartogatott pohár vizet. Egy mozdulattal az egészet Harry fejére öntöttem.
-Mit csinálsz?-pattant ki az ágyból.
-Csendet.-ültem fel.
-Éhes vagy?-váltott témát.
-Nagyon.-bólintottam.
Mivel láttam, hogy valójában ez egy célzás volt arra hogy menjek le és csináljak neki kaját, lementem.
Lent lassítottam a lépteimen, mert Zayn-t véltem felfedezni a hűtőben. Mármint keresett valamit, nem volt benne. Az asztalnál pedig egy ismerős lány ült.
-Sziasztok.-köszöntem kedvesen.
-Lola!.-ugrott a nyakamba az asztalnál ülő ismerős lány.
-Ő szia.-köszöntem megint.
-Nem ismersz meg?-tolt el magától. Ekkor már rendesen láttam az arát, és tudtam ki ő.
-Dehogynem.-öleltem meg megint.
Az unoka tesóm volt, Emy.
Emy egy évvel fiatalabb mint én, szóval ő most 17 éves. Barna hajú, kék szemű. Nagyon aranyos lány.
-Kérsz enni?-toltam el magamtól, és a hűtő felé igyekeztem.
-Nem köszi. Zayn már mindent adott.-ült vissza a székre.
-Ja, Zayn.-bólintottam.
Zayn már a konyhapultnál vagdosta a zöldségeket.
-Igen, veled ellentétben Lola, én felkeltem amikor csengettek. Beengedtem Emy-t. És még ki is szolgáltam.-gúnyolódott Zayn.
-Bele ne halj a segítségedbe.-vágtam vissza.
-Örülnél mi?-kekeckedett tovább.
-Őszintén?-gondolkodtam el. Mondhatnám hogy Nem, és megbánthatnám. De inkább az igazság.-Nem örülnék neki.
-Aha..-ment el egy tányérral mellettem, és rajta egy szendviccsel.
Emy-re néztem aki megdöbbenve hallgatta az eseményeket.
-Sajnálom hogy ezt kellett látnod.-ültem le mellé. Legyintett egyet.-Amúgy mi járatban?
-Csak gondoltam meglátogatlak.Igaz először nem itt kerestelek, de anyukád elkísért idáig.-sorolta, azt hogy hogyan került ide.
-Jujj de jó! Most olyan jó hogy jöttél.-mosolyogtam rá kedvesen.-Remélem sokáig maradsz!
-Lola, tudod hol van Mo?-jött le a lépcsőn Liam.
-Nem, mért?-fordultam meg, hogy lássam.
-Liam, mondom tegnap elment.-futott utána Louis.
-Elment?-álltam fel. Hova ment? Mért ment el? Mivan? Annyi kérdésem lett volna, de csak magamba tudtam feltenni őket.
************************************************************************************************************
3 komi után új rész;)
XoxoLola;)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
