14.rész~

-De nekünk, mást mondott.-tolt el magától, hogy a szemebe tudjon nézni.-Még szeret, hidd el!
-Ugye tudod, hogy most hiszek Neked?!-öleltem megint meg.
-Adok egy tippet.-ölet vissza-Ne mutasd hogy fáj. Ez idegesíteni fogja.-állt fel.-De ne mond hogy én mondtam!
Kacsintott majd kiment.
Igaza van. Felálltam, és a tükör elé siettem. A látványtól megborzongtam. Letöröltem a szétfolyt sminket, és egy halványabb réteget vittem rá. Kimentem a fürdőből, és visszamentem a szobámhoz.Nem kopogtam, hanem egyből benyitottam, hiszen ez az én szobám. Liam helyett Zayn volt bent Emy-vel. Nagyban csókolóztak, és amikor bementem egyből szétváltak.
-Mit csináltok??-akadtam ki. 
-Basszus Lola, nem tudsz kopogni?-állt fel Zayn.
-Már ne haragudj, ez az én szobám.-vártam még mindig a választ, a kérdésemre.
-Lola, képzeld.-ugrott a nyakamba Emy-Járunk-jelentette ki boldogan. Nem akartam elrontani az örömét [igen, sok az életkedve, és nem akarom elrontani meg amúgy sem ért semmit, mármint a Zayn-es ügyről] ezért vele örültem.
Mikor már leszállt rólam, és visszaült az  ágyra [Zayn mellé] valami kifogást kellett találnom, hogy beszélhessek Zayn-el.
-Most Zayn-el beszélek egy kicsit. Addig maradj itt.-húztam ki Zayn-t az ajtón. Mikor becsuktam, még egy kicsit arrébb mentem, nehogy Emy meghallja. 

-Megőrültél?-mondtam kicsit halkabban, mint a normális hangnemem.
-Mért is?-támaszkodott lazán a falnak.
-Nem is ismered! Nem járhatsz vele!-mondtam már normálisan, de még mindig nem kiabálva.
-Zavar?-mosolyodott el.
-Nem!-mondtam érzelem mentes arccal.-Csak meg akarom tőled védeni. Zayn, ő SZERET téged.
-Ahogy látom te is.-mosolygott még mindig. Rettentő aranyos!
-Igazából, már nem.-ráztam meg idegesen a fejem.
Láttam arcán, hogy ideges. Lassan közelebb hajolt. Megfogta a derekam, és a fülemhez hajolt. 
-Ez kölcsönös.-suttogta,majd elment. Lehelete meleg, volt.  Annyira hiányzik.
Visszasietett a szobámba. Most mit csináljak? Oda nem mehetek vissza.
Lementem a többiekhez. Az asztalnál társasoztak.  Hívtak engem is, de nem volt kedvem. Inkább levágódtam a kanapéra, és tévéztem. 

-Mi baj?-vágódott le mellém Harry.
-Semmi különös. Csak a szokásos. Vagyis több.-gondolkoztam le egy pillanatra.Zayn és Emy járnak.
-Mi?-döbbent le-Nem is ismerik egymást.
-Tudom.-temettem a kezembe az arcom. 
-De hogy, vagy mi? Mi van??-értetlenkedett.
-Az hogy Zayn basztatni akar. És Emy-nek nagyon bejön Zayn. Ezért most ők így össze jöttek.-fogtam még mindig a fejem.
-Aha.-csettintett. Azt hiszem megértette...-De attól még-gondolkozott el-Semmi.
-Olyan rossz!-mondtam, és kicsit sem változtattam az eddigi pózomon.
-Legyen pasid.-adott tanácsot. Bevallom, először nem nagyon értettem, de utána rájöttem mire céloz.
-De én őt szeretem.-néztem fel.
-Tudom. De ha lenne pasid, azt nem tudná elviselni.-okoskodott tovább. 
Végül is igaza van. De nem fogom megcsinálni, csak igaza van.
Szó nélkül felálltam, és felfutottam az emeletre. Bementem a szobámba, ahol a szerelmes pár megint (-.-) csókolózott.

Mikor észrevettek, eltávolodtak egymástól.
-Kifele.-csaptam össze "boldogan" a kezem.
-Mért?-állt fel Zayn.
-Ez az én szobám.-néztem körbe, hátha eltévesztettem, volna.
-Az enyém volt.-vonta fel a szemöldökét.
-Ennek most annyira örülök, minthogy itt vagy.-toltam ki az ajtón. 
Mikor kizártam, Emy-re néztem.
-Ja, megyek.-állt fel. 

Mikor már egyedül voltam, benyomtam a gépem. Idegesen doboltam a kezemmel, amíg be nem öltődött. Skype-ra mentem fel. Szerencsémre Mo fenn volt. Ez az!!
Azonnal videóhívást indítottam, amit el is fogadott.
-Szia!-mosolygott a kamerába.
-Szia! Mizujs?-mosolyogtam vissza kedvesen.
-Unalom.-sóhajtott-Egy hét, és megyünk haza. Veled?
-Jujj, hát sok minden.-sóhajtottam egy nagyot, és elkezdtem-Ma reggel idejött az unokatesóm Emy. Zayn-el szakítottunk, de ezt tudod. De még mindig szeretem, és ő is engem, de összejött Emy-vel csak hogy idegesítsen. Emy semmit nem tud, és neki bejön Zayn. Hát, kb ennyi.-mondtam el egy szuszra.
-Jujj. Ez de rossz. Haza menjek előbb?-kérdezte.
-Nem, élvezd csak a nyaralást.-röhögtem, mert előbb mondta nem élvezi.
Sokat beszélgettünk még amikor mennie kellett. Valami túrára mennek. 
Felnéztem még minden közösségire, aztán mivel este hat volt, lementem vacsit csinálni.

Lent csak Emy volt. 
-Szia.-köszöntem neki. Jó, ma már találkoztunk, de na:)
-Helló.-intett, és utánam jött a konyhába.
-Mit csinálsz itt?-kutattam a hűtőbe.
-Téged vártalak.-sóhajtott egyet, mintha nehéz lenne amit akar mondani.-Mért baj hogy Zayn-el járok?-bökte ki végül.
-Öm, nekem nem baj.-bújtam ki a hűtőből,  egy tál salátával.
-De, tudom hogy baj!-jött utánam, és leültünk az asztalhoz.
-Én örülök neki.-vettem be a számba egy paradicsom darabot.
-Tudok mindenről.-váltott kicsit komolyabbra [már ha lehet]
-Hogy-hogy?-nyeltem le még egy falatot.
-Zayn elmesélte.-lopott el egy salátát a tálamból.
-És nem akadtál ki?-tettem félre  a tálat, hogy tudjunk beszélgetni.
-Azt mondta engem szeret, és hogy már túltett rajtad.-mondta.
-Igen, biztosan.-bólintottam. Igazából, nem gondoltam komolyan.
-Lola!-futott le Harry a lépcsőn.
-Igen?-néztem hátra.
-Eljössz velem bulizni?-vette fel a cipőjét.
-Rég nem voltam.-bólintottam-Megyek.-vettem le a fogasról a pulcsim, és felvettem egy cipőt. A ruhámat nem vettem át. Jó lesz ez.

Kifutottam Harry után, aki már a kocsiban várt.
-Mehetünk.-pattantam be az anyósülésre. 
Harry gázt adott, és az ő őrült gyors tempójában [szerinte ez a normális tempó] kanyarodott az utcák között. 

A kocsiút nagyon sokáig tartott. Hétkor indultunk el, és most nyolc óra van. nem tudom hol lehetünk. Az úton, semmit nem árult el, hogy merre megyünk. 
A 'célba" érkezésünkkor egy sikátorok között lévő diszkó szerűségbe mentünk be.
-Vegyülj el.-mondta Hazza, majd ott hagyott.
Hát köszönöm... Azt sem tudom hogy hol vagyok, de vegyüljek el. Hát oké.

Este kilenc. Néztem az órámra, [megint]. Amúgy eddig a pultnál ültem, és néztem a társaságot. Nem ittam túl sokat. Csak egy pohár bort. Harry-t véltem felfedezni, aki a pult felé tartott.
-Na, de jó, hogy jössz.-álltam fel, és elé siettem.
-Te ki vagy?-nézett rám. Szegény nagyon kiütötte magát, a sok piától.
-Lola.-mondtam unottan, és elvezettem egy kevésbé hangos helyre. A fal mellett voltunk. Senki nem volt ott, és még a villany is kialudt. De, legalább nincs hangzavar.
-Szóval Lola.-mondta, majd közelebb jött. Megfogta a derekam, és a homlokunkat összeérintette. Nekidöntött a falnak, és lágy csókokat hagyott a nyakamon. 
-Harry ne.-próbáltam eltolni, a mellkasánál fogva. Nem sok sikerrel.  
-Nagyon aranyos vagy.-kacsintott, és folytatta az eddigi tevékenységét. Kezeimet a fejem mellett fogta, és a falnak nyomta. Holnap nem fog rá emlékezni.
-Harry, hagyjál.-próbáltam kiszabadulni a kezei közül, de ő a nyakamat csókolgatta tovább.
************************************************************************************************************
3 komi, és kövi rész;)
                                                           XoxoLola;)